|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 7 találat | lapozás: 1-7 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Bartha Zsolt 2000. december 29.A közelmúltban tartották Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban a magyar középiskolások kongresszusát. A jelen levő diáktanácsi képviselők úgy döntöttek, hogy az 1999. okt. 23-án megalakult Romániai Magyar Középiskolás Szövetséghez (RMKSZ) csatlakoznak, tehát a MAKOSZ-tól függetlenül fejtik ki a jövőben tevékenységüket. Erre főként azért volt szükség - nyilatkozta a Népújságnak Kali István, a Bolyai Farkas líceum diáktanácsának elnöke -, mert a MAKOSZ anyagi helyzetét egyre nagyobb homály lengi körül. Az RMKSZ most megválasztott vezetősége 5 társelnökből áll: Feleki Emese (Székelyudvarhely), Szilágyi Ágota (Szatmárnémeti), Soó Éva (Kolozsvár), Bartha Zsolt (Arad) és Kali István (Marosvásárhely). A szervezet tanácsadói testületébe a tervek szerint az RMDSZ ifjúsági szakosztályából és a Magyar Ifjúsági Tanács részéről kérnek fel valakit, ugyanakkor egy gazdasági és egy jogi szakértő segítségére is számítanak. A pénzügyekért várhatóan a kolozsvári ÁBEL Alapítvány vállalja majd a felelősséget. Az RMKSZ jelenleg a Magyar Ifjúsági Tanács és a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség támogatását élvezi. /Kenyértörés a MAKOSZ-szal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./2009. május 7.Soha ennyi neves geológus, egyetemi tanár és geológushallgató nem járt Háromszéken, mint áprilisban. Budapest, Miskolc, Kolozsvár és Csíkszereda egyetemein tanuló diákok végeztek többnapos terepgyakorlatot a megye legkülönbözőbb geológiai feltárásainál, természet- és környezetföldrajzi objektumainál. Az a program, melyet a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szakemberei állítottak össze, arról tanúskodik, hogy ez a táj nem is olyan szegény ásvány-, kőzet- és őslénytani, valamint más földtörténeti objektumokban, mint ahogyan azt sokan hiszik. Tusnádfürdőn Kisgyörgy Zoltán tartotta a megnyitó előadást Erdővidék földtani megismerésének történetéről. Tóth Levente baróti geológus bemutatta Erdővidék egyetlen és utolsó lignitfejtőjét. A Kézdivásárhelyen élő Bartha Zsolt, a gelencei kőolaj-kitermelés egykori gyakorló geológusa mutatta be mindazt, amit a mélyben lévő háromszéki kőolajról és annak igen költséges kitermeléséről tudni kell. Megtekintették Európa legnagyobb természetes mofettáját, a torjai Büdösbarlangot. Dr. Mosonyi Emília, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa A Keleti-Kárpátok tektonikai szerkezete címen tartott előadást. /Kisgyörgy Zoltán: Mit rejteget megyénk földje? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 7./2014. november 10.Megpezsdülhet a lovaséletSzínvonalas díjlovaglóversenynek adott helyet Illyefalva november első vasárnapján. Huszonnyolc versenyző három kategóriában állt rajthoz a Háromszéki Lovas Egyesület által hagyományteremtő szándékkal szervezett megmérettetésen. A viadal kitűnő szervezése, a nagyszámú versenyző, a felvonultatott lovak minősége, a lovasok tudása és megjelenése, a nézők népes tábora mind azt mutatja: Háromszéken megpezsdült a lovasélet, minden körülmény adott ahhoz, hogy a lovas szakágak, a lótenyésztés, a ló szabadidős kihasználása vonatkozásában is élvonalba kerülhessünk. Más kezdeményezéseket is számon tartunk, a Benedek-mezőn lovasiskola alapítását tűzte ki célul a Vadon Egyesület. Kíváncsiak voltunk tehát, hogy milyen munka zajlik a színfalak mögött, mit tesznek mindezért a lovasélet elkötelezettjei, milyen szabályok szerint kell megszervezniük a nyilvános eseményeket. Meghonosítanák a díjlovaglást A Háromszéki Lovas Egyesület még fiatal, idén tavasszal jegyezték be hivatalosan. Célként fogalmazták meg a lovas „szakma” népszerűsítését, a különböző szakágakban dolgozó versenyzők támogatását, lovas edzőtáborok szervezését – mondta el érdeklődésünkre az illyefalvi Filep Marót (Marci), a szervezet öt alapító tagjának egyike, az illyefalvi díjlovaglás versenyigazgatója. Rögtön hozzáfűzte: a díjlovaglás fejlesztését is szem előtt tartják, hiszen ez minden lovas szakág alapja. Máris tervezik, hogy tavasszal megszervezik a második illyefalvi díjlovagló-rangadót is. – Hogyan lehetne megfogalmazni a díjlovaglás lényegét? – tettük fel a kérdést a lovas szakembernek. Válaszul lovas tematikájú könyvei közül vett el egyet, s abból olvasta: a díjlovaglás tulajdonképpen az idomító lovaglás magyar elnevezése. A versenyrendezés gondolata a campagne lovak díjazására alakított társaságtól indult, melyet Széchenyi Dénes 1872-ben alapított Pozsonyban. Tovább kutatva, a Wikipédia internetes lexikonban a következő meghatározást találtuk: a díjlovaglás egyrészt a lovassportok egyik szakága, melyet sokan a lovassportok királynőjének tartanak, másrészt a ló kiképzésének egyik módja. Díjlovas versenyeket rendeznek a kezdőtől egészen az olimpiai szintig. A díjlovaglás magyar elnevezése a szakág régi német elnevezésének (Preizreiten) tükörfordítása. A sportág neve jelenleg németül Dressurreiten, míg angol neve a dressage, francia eredetű szó, melyet általánosan edzésnek, kiképzésnek vagy idomításnak fordítanak – éppen ezért sokan használják a magyar nyelvben is az idomító lovaglás kifejezést. Alapvető célja a ló szervezetének, természetes adottságainak és az emberrel való kapcsolatának fejlesztése egymásra épül lépésekből álló kiképzési skála segítségével. Díjlovaglásra minden ló megfelel, melyet mozgása alkalmassá tesz erre. Az alapfokú belovaglás körülbelül három hónapot tart, ez idő alatt kiderül, miben tehetséges a paripa. Már csikó korukban figyelik a lovakat, lényeges, hogy a későbbiekben a lovas alatt is ugyanezeket a mozdulatokat legyenek képesek megismételni – magyarázta Marci. Szakszemmel nézve van, hová fejlődnie a sportágnak, országos szinten elmaradás tapasztalható, nyilvánvaló az edzőhiány. Ezért tartják fontosnak, hogy újabb díjlovaglóversenyeket szervezzenek, hozzájárulva az utánpótlás neveléséhez, tisztább képet adva a lovasoknak, ló- és klubtulajdonosnak a díjlovagláshoz szükséges katonás fegyelemről, pontosságról. Azt is elmondta: a román lovasszövetség elnöke, dr. Kelemen Attila már támogatásáról biztosította. Mi több, az illyefalvi verseny bírája, Kelemen Melinda – akinek önzetlen munkájáért köszönettel tartozik a Háromszéki Lovas Egyesület – országos díjlovaglóversenyre hívta Filep Marótot és Bartha Zsoltot, a kézdialmási Táltos Paripa Lovarda edzőjét, lovasát. Ez is jó alkalom lesz arra, hogy a háromszéki szakemberek jobban belelássanak színvonalas versenyek kulisszatitkaiba – ezt a tapasztalatot értékesíthetik majd itthoni versenyek szervezésében. Bokor Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. november 23.Nagybetűs barlangász voltDénes István-emléknap Baróton Az Erdővidéki Közművelődési Napok keretében pénteken Dénes István-emléknapot tartottak Baróton. A tíz éve elhunyt barlangász-geológus emlékét barátai, volt kollégái, társai idézték fel az Erdővidék Múzeumában megtartott konferencián, előtte leleplezték a múzeum falán elhelyezett emléktáblát. Sztáncsuj Sándor, a Székely Nemzeti Múzeum régésze előadásában úgy fogalmazott, Dénes István nemcsak kivételes barlangász volt, de régészeti tudással is rendelkezett, a barlangokban előkerült régészeti leletekről feljegyzéseket, rajzokat készített, olyan pontossággal, szakmai hozzáértéssel, amivel a képzett régészeket is lenyűgözte. Bartha Zsolt kézdivásárhelyi geológus vetített képek segítségével kalauzolta az emlékkonferencia résztvevőit Erdővidék és Székelyföld azon tájaira, melyeket Dénes Istvánnal együtt járt be annak idején, ásványokat, kőzeteket, őskövületek gyűjtve, kutatva. Dénes István nagybetűs barlangász, geológus, régész és barát volt – mondta róla. Demeter Zoltán, a baróti Elveszett Világ Egyesület titkára is szólt Dénes kivételes munkásságáról, hagyatékáról, de több más régi barát is felelevenítette a vele együtt töltött idők felejthetetlen emlékét. (böjte) Székely Hírmondó (Kézdivásárhely 2016. április 18.Zöld-napok hetedszerSikeres volt a Zöld Nap Egyesület tavaszi rendezvénye Térségünk legaktívabb, a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás park részleges felújítását célzó tavalyi projektjükkel Az év civil szervezete-díjat elnyerő Zöld Nap Egyesület a hétvégén hetedik alkalommal szervezte meg a Tavaszi Zöld Napokat. A sporttevékenységekkel, vetélkedőkkel, könyvbemutatóval, színvonalas előadásokkal, de játékkal és gitáresttel is csábító rendezvénysorozat programjain több százan vettek részt. A kézdivásárhelyi civilszervezet a már több éve kialakult hagyomány szerint a Föld napjához közeli időpontban egy hétvégét a testmozgásnak, különböző „zöld” tevékenységeknek szentel. A Tavaszi Zöld Napokat idén április 15–17. között a helyi önkormányzat sportirodájával közösen szervezték meg, nagyrészt a kézdivásárhelyi Sportcsarnok környékén. Pénteken a már bejáratott sporttevékenységekre jelentkezhettek az érdeklődők, mintegy negyvenen regisztráltak a Sportcsarnok előterében megszervezett amatőr asztalitenisz-bajnokságra. Délután az ügyességi kerékpárverseny volt a fő attrakció, ahová több mint nyolcvan óvodás, elemis és középiskolás diák jelentkezett, emellett több mint száz szülő és nagyszülő jött el szurkolni a Sportcsarnok parkolójába. A látványos „lassúsági” verseny lényege, hogy a kerékpáros versenyző minél tovább a kerékpárján maradjon, de közben minden trükköt bevetve a lehető leglassabban araszoljon a cél fele. A „zöldnapos” tavaszváró rendezvény első napja a 2014-ben megjelent, Háromszék Természetkalendáriuma bemutatójával zárult a Vigadó Galériában, ahol az érdeklődők nemcsak a kötet kapcsán tájékozódhattak, hanem a könyvben szereplő természetfotókból készült kiállítást is megcsodálhatták. Szombat délelőtt a Zöld Nap Egyesület önkéntesei a kézdiszentléleki önkormányzat által kialakított park ünnepélyes átadásán vettek részt, ahol játékos–mozgásos vetélkedőt, csapatjátékokat szerveztek a helyi gyerekek számára. A nap ezúttal is a Vigadó Galériában zárult, ahol az egyesület spanyolországi EVS-önkéntese, Enrique De Paz Miguel és a lemhényi Csoma Attila gitáros-műsoros estjére került sor. A Tavaszi Zöld Napok vasárnap a sportmotel társalgójában megszervezett előadássorozattal zárultak. Sebestyén Tihamér doktorandusz a székelyföldi erdőkben bőven található fahulladék energetikai hasznosítása kapcsán adott elő, különösen érdekes volt a két geológus, Kisgyörgy Zoltán és Bartha Zsolt előadása a székelyföldi borvízforrások védelméről, illetve háromszéki földtani „ínyencségekről”. Silvia Blanco Gonzalez, az egyesület másik spanyol önkéntese személyes élményeiből kiindulva az óceánok műanyaggal való szennyezéséről beszélt, emellett téma volt a természetes bőrvédelem és az önkéntesség is. Kertész Tibor Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. június 27.Erdészeti vándorgyűlés HáromszékenEmléktáblát és termet avattak Bedő Albert tiszteletére Sikeresnek minősítette Lomniczi Gergely, az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) főtitkára a szervezet megalakulásának 150. évfordulója alkalmából Háromszéken tartott jubileumi Vándorgyűlést. A kétnapos rendezvény Bedő Albert-emléktábla avatásával, múzeumterem „keresztelőjével” és szakmai kirándulással ért véget. Minden emléktábla értéket őriz és alkalmat ad arra, hogy a mai ifjúság követendő, méltó példaképet válasszon elődei közül – mondta Kondor Ágota. A Székely Mikó Kollégium igazgatója annak az emléktáblának az avatásán beszélt, amely megemlékezik arról, hogy 1898-ban, kálnoki dr. Bedő Albert akkori főerdőmester kezdeményezésére, az iskola dísztermében tartották az OEE Vándorgyűlését. Az igazgatóasszony szerint Bedő Albert életútját minden mai gyereknek ismernie kell. Az erdélyi gyökerekkel rendelkező dr. Bitay Márton Örs, állami földprogramért felelős államtitkár köszöntőjében kifejtette: az 1848-as forradalom és szabadságharc után a bánya- és erdőgazdálkodás mentén állt talpra Magyarország. – 118 évvel ezelőtt Bedőék a fejlődés motorját képviselték, pontosan tudták, mit és hogyan kell tenni ahhoz, hogy hosszú távon fenntartható, emelkedő pályára állítsák az országot – jelentette ki az államtitkár. Újvárossy 200 hektár erdőt adott el az iskoláért Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke úgy fogalmazott: „egy történelmi egyesületnek, egy történelmi helyszínen, történelmi eseményt megörökítő rendezvényén veszünk részt”. Tóth Bartos András történész az eredeti helyszínen, az egykor karzatos díszteremben ismertette az 1898-as évi közgyűlés történetét. Bedő Alberték munkája már csak azért is meghatározó volt, mert az akkori Magyarország területének több mint 60 százalékát erdő borította – mutatott rá a történész. Kifejtette: bár Székelyföldön évszázadok óta a faipar volt a meghatározó, ennek modern, gépesített formájáról csak a 19. század végétől beszélhetünk. Az OEE vándorgyűlése akkor, éppen úgy, mint napjainkban, alkalmat adott a komoly szakmai vélemények megfogalmazása mellett a vidék megismerésére, de találkozásra, szórakozásra is. A díszterem történetét, amelynek karzatát azután kellett elbontani, hogy az 1940-es földrengésben erősen megsérült, Kondor Ágota mutatta be, nem feledkezve meg Újvárossy Józsefről, aki miután a selmecbányai erdészeti akadémián oklevelet szerzett, az iskola főgondnoka lett, és 200 hektár erdejét adta el azért, hogy anyagi segítséget adjon a kollégiumnak. Magyarrá tette az erdészetet A rendezvény a Székelyföldi Vadászati Kiállítás épületében folytatódott, ahol tárlatot nyitottak és termet neveztek el Bedő Albertről. Ennek kapcsán Demeter János, az intézmény igazgatója elmondta: most, hogy a kiállítási anyag elkészült és jó helyre került, más szellemisége van a helynek, „amiről meggyőződésem, hogy a Vadon Egyesület és a Székelyföldi Vadászati Kiállítás oktató-nevelő munkája is új lendületet kap”. Az intézmény oktatóterme, amelyben a természet, a növény- és állatvilág, az erdő szeretetére, a tudomány tiszteletére oktatják a fiatalokat, nem is viselhetne a Bedő Alberténél méltóbb nevet – mondta az igazgató. A teremben az igényesen összeállított kiállítást Oroszi Sándor erdészettörténész ismertette. Külön tabló foglalkozik Bedő Albert sepsiszéki gyökereivel, pályájának indulásával, a székely nép iránti elkötelezett ragaszkodásával. Megtudjuk, hogy amikor 1902-ben, Székelykeresztúr országgyűlési képviselőjeként megnyitotta a Székely Kongresszust, a legégetőbb gondnak a fiatalok elvándorlását nevezte. A falon helyet kap a magyar állam összes erdőségeinek Bedő Albert által kidolgozott, lenyűgöző pontosságú térképe, amelyen a mai ultramodern, műholdas technikával is alig találnánk javítani valót, részletezik a tudós hivatali munkáját. 1893-ban, Bedő Albert állami szolgálatának 25. jubileumán, az ország minden jelentős személyisége – a miniszterelnökkel az élen – köszöntötte az akkori államtitkárt. Érdemeit ekképpen foglalták össze: „az erdészet magyarrá tétele, erdészeti irodalmunk jelenlegi polcára emelése, az erdőtörvény sikeres és eredményes végrehajtása, erdészetünk tekintélyének és társadalmi állásának megteremtése, a lelkes, odaadó és önfeláldozó munkásságnak meghonosítása, az erdőkultúrának általánossá tétele, a szakképzettség magas fokra való fejlesztése, az erdő védelmének kellő szervezése és szakképzett erdőtiszti személyzet teremtése – egyedül az ő soha el nem vitatható, örökké élő érdeme marad”. Erdei tanösvény a Kormos-völgyében Külön pannó foglalja össze tudományos szervező, akadémikusi munkáját (ő indította és több mint egy évtizedig szerkesztette a ma is működő Erdészeti Lapokat), az országos Erdészeti Egyesület megalakításának körülményeit, az erdészeti oktatás alapjainak lerakását, a társszakokat összefogó tevékenységét, politikai és egyéb társadalmi tevékenységeit, valamint egész Kárpát-medencére kiterjedő emlékezetét. Az OEE 147. Vándorgyűlésén résztvevő mintegy ezer erdész és egyéb szakember különböző csoportokban látogatást tett Sepsiszentgyörgy központjában, a Székely Nemzeti Múzeumban és ellátogatott Háromszék különböző településeire. A választható tizenegy kirándulás közül mintegy 70 anyaországi résztvevő az erdővidéki Kormos-völgyében található erdei tanösvény meglátogatására voksolt. – A nagy érdeklődésnek örvendő folyamatos erdőborítás és szálaló erdőgazdálkodási mód időszerűsége miatt a szakma számos elismert és kiemelkedő egyénisége választotta ezt a programot. A téma azért is aktuális, mivel a székelyföldi erdőgazdálkodás reformja halaszthatatlan, és a kutatások szerint a fenti gazdálkodási modell lenne a leghatékonyabb, és székelyföldi adottságainknak legmegfelelőbb – mondta el lapunknak Kádár Tibor Sándor erdőmérnök. „Meglepetés”-kiállítás Csernátonban A berecki magánerdészet udvarán Dimény György bemutatta az általa vezetett hivatalt, majd emléklapot adott át a hetvenhat magyarországi vendégnek. Ezt követően a résztvevők Ojtozba utaztak, ahol előbb a Hármashalom-emlékműnél helyeztek el koszorút, majd meglátogatták a helyi fűrésztelepet. A visszaúton a Mogyorós-tetőn terülj asztalkám várta a látogatókat, az ebédet a hirtelen kerekedett zápor sem zavarhatta meg a szervezők által felállított sátraknak köszönhetően. Bereckbe visszatérve a Commenius-iskola diákjai és a polyáni tánccsoport kedveskedett előadással a meghívottaknak. A Gelencére érkezett hetvenöt magyarországi vendég előbb a Szent Imre műemlék templomot látogatta meg, majd kiszálltak terepre, ahol Szmolka Péter erdőmérnök a bükk–fenyő-elegyerdőkről, míg Bartha Zsolt geológus az erdős területeken folytatott kőolaj-kitermelésről tartott előadást. A kézdivásárhelyi magánerdészet által szervezett programot friss sajt- és ordakóstolóval fűszerezett esztenalátogatás is színesítette, végül a csernátoni Haszmann Pál Múzeumot is meglátogatta a csapat. Akárcsak a többi, közel tíz autóbusznyi erdész, akiket többek között egy, az erdőgazdálkodással és erdőkiéléssel kapcsolatos alkalmi kiállítással várták, melyet Haszmann Pál és Haszmann József szakmai irányításával állítottak össze a múzeum munkatársai. A zágoni magánerdészet részéről Bessenyi István és Porzsolt Levente, Mocan Ervin, Péterfy Zsolt kalauzolta a gondjaira bízott, 55, Kovászna és más megyéből érkező erdészt. Kisgyörgy Zoltán geológus vezetésével ellátogattak a Rétyi Nyírbe, majd Zágonban megnézték a Mikes Kulturális Központot, és koszorút helyeztek el Mikes mellszobránál. Csomakőrösön, a keletkutató emlékét őrző szobában egy rövidfilmet tekintettek meg Kőrösi Csoma Sándor életútjáról, ezt követően megkoszorúzták a szobrát. Átutaztak Kovásznán, majd a Nyergestetőn hajtottak főt a 48-as hősök előtti tiszteletadásképpen. Összesen 71 vendégerdész tekintette meg Miklós Barna felsőlemhényi erdész kalauzolásában a Veresvizet, aki a láp keletkezésének történetét ismertette, beszélt az ottani védett növényekről. A kisebb-nagyobb szünetekkel eleredő eső miatt az erdészek már csak ebéden vettek részt, a kézdiszentléleki kirándulás elmaradt, majd a Nyergestető érintésével Tusnádfürdőre mentek. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. szeptember 28.Protestáns vendégek HáromszékenProtestáns vendégek érkeztek az elmúlt napokban Háromszékre. Veress-Kovács Attila, a Nagyvárad-olaszi egyházközség református lelkipásztora az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) erdélyi köre vezetőségének nevében a Sepsiszentgyörgyi vártemplomban köszöntötte az egybegyűlteket. Veress-Kovács Attila elmondta, az 1956-os események után Nyugatra szakadt-vándorolt értelmiségiek hozták létre az egyesületet, gondolván, hogy abban meg tudják őrizni magyarságukat, kultúrájukat és vallási identitásukat. Évente más-más helyre vándorolva konferenciákon igyekeznek kifejteni az egyesület céljait, ahová összehívják Európa protestáns magyar értelmiségijét. 1989 előtt, amikor háttérbe szorult a magyar könyvkiadás a Kárpát-medencei utódállamokban, az EPMSZ felvállalta a tiltólistán levő kiadványok megjelentetését, amelyek nélkülözhetetlenek voltak a magyar szellemtörténet fejlődése szempontjából. A Bázel központtal működő szervezet ezzel értékes örökséget hagyott hátra. A kelet-európai rendszerváltás utáni években mifelénk is létrejöttek az EPMSZ utódszervezetei, így annak erdélyi köre is. „Célunk az – mondta a lelkész –, hogy a mi honunkban úgy lássuk feladatunkat-céljainkat, önazonosságunk felismerésének lehetőségeit, hogy konferenciáinkon ezeket erősíteni tudjuk.” A lepergett 16 esztendő alatt már bejárták Erdélyországot Nagybányától egészen a Barcaságig, a Partiumtól Erdély keleti végéig. Háromszékre, a honhatárra most jutottak el. „Honhatár ez a hely, de nem a vég, mert az itt eltöltött napok alatt tágult látómezőnk, számba vehettük magyar értékeinket” – mondta Veress-Kovács Attila ügyvezető elnök, aki az EPMSZ elnökségének (Varga Gábor ny. vegyészmérnök, Kántor Lajos irodalomtörténész, Demeter József lelkész, Baczoni Szilárdka Kata szovátai lelkipásztor) nevében megköszönte a Háromszéki vendégfogadást. Körútjukon a Rétyi Tavirózsa Motelben Deák Botond református lelkész köszöntötte, dr. Dimény Attila, a Kézdivásárhelyi Incze László Múzeum igazgatója bemutatta Háromszék magyar örökségét, Bartha Zsolt geológus pedig Székelyföld geológiai ritkaságait. Szombaton a Sepsiszentgyörgyi evangélikus templomban tartott áhítat után ellátogattak Dózsa György és Bod Péter szülőfalujába, a céhes városba, a gelencei felső Szent Imre örökség-templomba, Csomakőrösre és Zágonba. Vasárnap a vártemplomi istentisztelettel zárult a konferencia, ahol igét hirdetett Baczoni Szilárdka Kata lelkipásztor, az EPMSZ erdélyi körének titkára. Igehirdetésében Máté evangéliumának (15, 21-28) alapján a megkülönböztető hallgatásról, a hívatlanok eszméiről, az emberi önérzet összezúzásának átkairól és a kegyelem morzsáiról szólt. Kisgyörgy Zoltán Háromszék (Sepsiszentgyörgy) lapozás: 1-7
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
